Hírek Hírnök
ÉLŐ ADÁS
TV13 műsorok TV13 75

Köszönjük a beküldött anyagokat!

Küldjön Ön is a kerülettel kapcsolatos képet, történetet!

E-mail: media13@sprintkiado.hu

Önök küldték

Kútvölgyi Gyulánéról, Irénke néniről, kerületünk 104 éves büszkeségéről szeretnék hírt adni.

Jelenleg kissé legyengülten kórházban fekszik, velem egy kórteremben. Büszke vagyok, hogy részese lehettem pár napig az életének. Ma is tudja, hol van, mi történik vele, kommunikálni lehet vele. Nagyon sajnálja, hogy nem tud egyedül közlekedni most – pár hete még ellátta magát… Gyógytornász jár hozzá mindennap, és fantasztikus az az erő, akarat, amivel elkezdett tornázni, és megtanulni immár járókerettel járni! Nagyon sokunknak példaértékű lehet.

Reméljük, még sokáig köztünk marad.

Gábor Zsuzsanna

Kedves Angyalföldiek !

Igen. Itt ebben a házban laktunk, ott fent a harmadik emeleten a sarokban. Két nagyapám, édesapám, édesanyám és mi gyerekek hatan! Édesapám villanyszerelő volt, édesanyám a hat gyerekre mosott, főzött takarított, és ha csibészséget csinált valamelyikünk, magára vállalta. Tanácstagként végzett még közösségi munkát is. Mindenki szerette. Mindenki „Bözsikéje” volt.

A harmadik emeleten a jobb szélső három ablak volt a mienk. Gyermekkorunkat a Tatai úton lévő focipályán éltük le, ekkora játszóterünk volt! Ettük a papsajtot, a vadsóskát, az akácvirágot és ami ehető volt. Mikor készen volt az ebéd, édesanyánk kikiabált az ablakon, és mi mezítláb rohantunk fel a harmadikra ebédelni. Tudjátok, az volt a csodálatos, hogy édesanyánk még az „üres” spájzból is tudott nekünk valami ebédet főzni. A korlátot is megmutatom nektek. Képzeljétek el, hogy ezen a korláton kívül másztunk fel! Soha nem jutott eszünkbe, milyen veszélyes is, amit csinálunk. … és a ház udvara! Volt egy házmester, és mikor valamit ki akart hirdetni, egy felfüggesztett vason kolompolt. Akkor mindenki kijött a folyosóra. Szerettünk ott lakni.

Édesanyánk 1980-ban elhunyt. Édesapánk 1981-ben követte. Így lettünk mi hatan testvérek „árva gyerekek”. Mert míg a szülő él, addig vagyunk gyerekek. A hat testvér nagyon összetartott és összetart most is. Ha bármelyik bajban van, igyekszünk segíteni. Sajnos a legidősebb nővérünk megtért szüleinkhez. Így maradtunk öten.

Néha elmegyek a házhoz és benézek az udvarra. A régi lakók közül sajnos már csak egyet találtam. Házasságkötésem után elkerültem Újpestre, de szerencsémre sikerült Angyalföldre vissza-térni. Itt élünk a Béke térnél, a lakótelepen. Nagyon szeretem ezt a környéket. Egyre jobban szépül.

Hát egy kicsit meséltem magamról, Angyalföldről, emlékeimről.

Tomecz Istvánné

Szent László utca 56. III. em. 3., Angyalföld

Tomecz Istvánné képgalériái

"Imádom Angyalföldet"

onok120215 Tomecz Istvánné Béke Tér onok120215 Tomecz Istvánné Lehel

Béke tér, négy évszak

A Lehel

Köszönet a kerület polgármesterének, hogy lehetőséget adott a főzni szerető nyugdí-jasok tudásának összeméréséhez.

 

Az Őszikék Nyugdíjas Klubnak vagyok a tagja. Főző versenyt hirdettek a klubok között, amire az Őszikék is benevezett. A verseny 2012.06.18-án volt a Gyermek téren. Gulyás levest kellett főzni mindenkinek. A csapatunk 6 főből állt. Én voltam a főszakács. Életemben először főztem nyilvánosan és 40 literes bográcsban kb. 70 főre. Nem kell mondanom, hogy mennyire izgultam. A lányok: Olga, Ica, Éva, Marcsi akik segítettek a hozzávalók elkészítésében nagyon ügyesek voltak, gyorsan és pontosan dolgoztak. A kóstolgatásban sem maradhattak el. Mindenki véleménye számított az ízek megadásánál. Mi kell még a levesbe, kömény, só,  bors, vagy egyéb más fűszer? Volt közöttünk egy fiú, Pista bácsi. Nagyon sokat jelentett számomra a segítsége. Ő volt a tűz mester és voltak jó ötletei. Az ötleteket mindég meghallgatom és ha jó, alkalmazom azokat. Az édesanyám nagyon jól főzött. Ő sem volt szakács ugyan úgy, mint ahogy én sem. Az íz, amit a főzés során kerestem az, amit az Ő gulyáslevesénél éreztem és próbáltam kihozni az anyagokból. Főzni csak szeretettel lehet, mondta. Szeretni azt amit csinálsz, azokat akiknek főzöl. Ez a szeretet valami bensőséges érzés. Ha ez nincs, lehet bármilyen jó és friss a hozzávaló az ételhez nem lesz jó íze.

Igazi csapat munka volt. A végeredmény az első helyezés. Fantasztikus érzés volt. Csak játéknak indult, minden helyezés nélkül. Mondtuk, hogy a részvétel a fontos. Az, hogy hányadikok leszünk már csak másodlagos dolog.

Sok feszültség és izgalom volt bennem, annál is inkább, mert a 97 éves édesapámat, akit már évek óta ápolok egyedül hagytam odahaza. A legszomorúbb az, hogy a győzelem hírét meg sem tudtam vele osztani, mert már nem tudtunk kommunikálni. Ma pedig már nincs velem, június 27.- én meghalt. Az élet megy tovább. Ő is részt vett sok közös buliban a munkahelyén. Mindenki szerette Őt.

 Mellékelek egy címet, ahol  ha sikerül meg lehet tekinteni a főzőverseny képeit. A TV 13 rögzítette a felvételt: http://www.media13.hu/tv13%20120618.html

 

A lehetőség mindenkinek adott. Itt van a nyár, a sok finom zöldség. Lehet bográcsolni. Sok, sok finomság van amit a szabadban lehet főzni. Így pl. Öreg lebbencs, tarhonya, különböző raguk, pörköltek, halételek.

Mindenkinek, aki szereti, jó főzőcskézést kívánok.

Sok szeretettel

Ani

 

(A főzőversenyről készült cikkünket ide kattintva tekinthetik meg - a szerk.)

Angyalföldi főzőverseny

Az Angyalföldi út 38-as szám alatt lévő „Majomházról” szóló írásunk megjelenése után szerkesztőségünk levelet kapott a ma Sárisápon élő Papp Vilmosnétól, aki maga is ebben az épületben született 1943-ban. Tőle tudjuk, hogy a házban számos ismert ember töl-tötte gyermek- vagy fiatal felnőttkorát. E helyütt – olvasónk levele alapján – felsoroljuk az ő nevüket, megtoldva az épület százéves jubileumi ünnepségéről szóló cikkünket. Egyúttal megköszönjük Papp Vilmosné kiegészítését.

 

Az Angyalföldi út 38-as számú házban élt több pedagógus mellett például Vajek Róbert újságíró-rádióriporter, Parragi Mária színművész, Schlotthauer József, a Magyar Rádió Tánczenekarának egykori bőgőse, Schlotthauer Péter, az MTV hangmérnöke, dr. Schlotthauer József szívsebész, Balogh György mesterfodrász, Szívós István vízilabdázó, ifjabb Szívós István és még sokan mások.

A „majomházi” centenárium margójára

Az itt élők köszönetet mondanak a polgármester úrnak és a XIII. Kerületi Környezet-gazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft. vezetőinek az ismételten virágba borult utcákért.

 

A kerületben folyamatosan folynak az utcák, közterek virágokkal történő díszítése, szépítése. E program keretében pár évvel ezelőtt fából készült virágdézsák kerültek kihelyezésre, melyek az idők során szépen lassan tönkrementek, elhasználódtak. A tavasz beköszöntével ezek cseréje megtör-tént. A régi, korhadt, széteső félben lévő faládákat felváltották a virágoszlopokba kitett színpompás muskátlik hada. A gyönyörű virágpalánták nagy tetszést arattak az itt lakók körében, melyek színt visznek az arra járók mindennapjaiba. Mint Donászy Magda írja versében: „Virág nélkül de szomorú lenne ez a nagy világ”.

 

Üdvözlettel:

Hetényi Márta

Pannónia utca

Megújuló Vág utca

Nem kis izgalommal szerveztem Zsuzsikám diplomaosztóját január 18-án, amikor ledoktorált. Egy anyának egy ilyen pillanat büszke, örömteli alkalom, egy álom vált valóra.

 

Azt mondják, az élet egyik nagy feladata, hogy gyerekeidet neveld fel. Zsuzska idén húsz éve kezdte el az iskolát, ebből 17 évig egyedül maradtam ezzel a feladattal. Évekig nem kaptunk gyermektartást, csak magamra számíthattam a négy gyermekem nevelésében. A mi helyzetünk-ben, valóban nagy segítségnek számított az önkormányzat jóvoltából a havi anyagi támogatás. Iskolakezdés, erdei táborok, szemüvegcserék: csak a hivataltól számíthattam egy-egy rendkívüli segélyre. Emlékszem, milyen boldogan cipeltük haza a karácsonyi csomagokat, vagy akár egy zsák krumplit. Egyik évben megbeszéltük, karácsonyra nem veszünk fát, csak gallyakat, aztán amikor a számlámon megláttam az ünnepi segélyt, mégis körülülhettük a fenyőfát. Zsuzsi, kisiskolás kora óta végig, szociális- és tanulmányi ösztöndíjas volt, az egyetem évei alatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült a Bursa Hungarica ösztöndíj mellett. Többször kapott lehetőséget a polgármesteri hivatalban szakmai gyakorlat elvégzésére, közreműködött választási és népszámlálási mun-kákban, ami nem csak anyagi, de szakmai fejlődésében is nagy előre-lépést jelentett. A diplomamunkáját is az önkormányzati környezetvédelmi feladatokról írta, melyhez készséggel adtak anyagokat a szakmabeliek. Most, hogy Zsuzska doktorált, lezárult egy életszakasz, és minden eddig nyújtott segítséget és támogatást szeretnénk egy jelképes virágcsokorral megköszönni a kerület vezetésének és a szociális osztálynak.

 

Rózsa Ildikó

Jelképes virágcsokor segítőinknek